A rántott húsról még egyszer

Mostanában nem voltam megelégedve a rántott húsommal. A panír kemény, de a hús is. Ezzel szemben ha másnál ettem az mindig ízlett. Akkor tehát velem van a baj. Tegnap éjjel 1/4 12 magasságában kutatómunkába fogtam és a következő listát írtam a különböző szakácsok tanácsaiból. Ezt ma mind betartottam és sokkal jobb lett. Sajnos a forrásokat nem tudom megjelölni mert fáradt voltam és siettem is.


  • A panírozás előtt legalább 2 órával sózzuk be a húst.
  • Enyhén klopfoljuk, vagy egyáltalán ne. Borjút szárnyast vagy disznó karajt nem kell. 
  • Jó ha a húst kicsit bevizezzük mielőtt a lisztbe tesszük (na ezt nem tartottam be mert gondoltam lemegy róla a só?)
  • A lisztet szitáljuk.
  • A lisztet alaposan rázzuk le ne legyen vastag a húson.
  • A tojásba ne tegyünk sót, viszont egy kis tejet igen. (A tejtől puhább, a só hiányától szebb színű lett a panír. A só zöldíti a tojást.)
  • A zsemlemorzsába éppen hogy dobjuk bele de ne nyomkodjuk.
  • A zsemlemorzsát fűszerezhetjük borssal paprikával és szezám maggal. (Ez ma elmaradt a sietség miatt). Egy másik helyen azt ajánlják hogy a húst borsozzuk és paprikázzuk még a liszt előtt.
  • Sütési idő 3-5 perc!
  • Vénusz napraforgó olajban süssük. 

Van még egy tuti tippem, amit régen kipróbáltam. Ma nem, mert nem volt meg hozzá a hozzávaló. Ha liszt helyett rizslisztet használunk az nagyon jó és egybecseng azzal hogy szitálni kell a lisztet majd vékonyan  hagyni a húson. A rizsliszt sokkal finomabb szemcséjű minta búza.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. A gulyásleves (kb.10 főre)

Mák muffin

Montenegrói útibeszámoló