Megmaradni

1892-1976

Ella 

...a modern

Az 1920-as évek elejétől 1949-ig panziót működtetett, a budapesti Egyetem tér 5-ben, mely híres volt kitűnő konyhájáról. Nem csak Ella tehetségének köszönhetően, hanem a remek szakácsnők miatt, akiktől ő is sokat tanult.

Ottlik Géza így ír Buda c. regényében:

"Anyám az őszi és téli hónapokra beköltözött egy barátnőjének a belvárosi panziójába, az Egyetem tér és a Kaplony utca sarkán. Én elleneztem; illetve képtelen dolognak tartottam, városi lakás helyett egy átutazószállást, de már tudtam, hogy ezeket rá kell hagyni Évára; a végén kisül belőle valami. Csak vállat vont; özvegységének tizenkettedik esztendejében járt; nem érdekelte, hogy képtelenség. Kitalálta és nagy kedve volt hozzá. Júlia jópofa humorából édeskevés volt meg benne; volt benne mélyen egy egészen másfajta jópofaság. Hát én, én hova leszek karácsonykor, kutyinkóm? Elférsz velem, Bébé, Ella szobájában. Elfértem.

Az ötszögletű nagy sarokszobában volt egy jókora dívány, az ő ágya egy barátságos, mély alkóvban volt, s az egész tágas, kétablakos szoba rögtön otthonossá vált. Érdekes, új utazás is volt s egyben ősrégi megállapodottság is; új régi helyzet, hogy egy szobában alszom vele, mint hatévesen.

Hosszú, hosszú reggelizések: a teához tartott nekem szalámit, krémsajtot, angolszalonnát, mindent, amit szeretek, kitalált újakat, hozott strassburgi pástétomot a Kovács J. M.-től, jegeces marcipános datolyát a Poól és Málytól. Volt egy többasztalos kis közös éttermünk, Ella szakácsnője jól főzött, anyám csináltatott vele ebédre, vacsorára, ami nekem kellett, majonézes krumplisalátát, sóskalevest, lecsót, lángost. Szabó Józsi megint feljött lánynézőbe, bálozni, még mindig agglegény volt, még mindig egy láda kandírozott gyümölccsel állított be, betettük őt Ella egyik üres szobájába, bemászkáltam hozzá reggel, este, szerette, ha kibicelek a beretválkozásához, a frakkinggomb kereséséhez, jött velem könyvet vásárolni a Franklin Társulat szomszédos boltjába.”

A II. világháború után két szakácskönyve jelent meg nyomtatásban, magánkiadásban a Faragó nyomda és a Minerva könyvkiadó közreműködésével. A Minerva kiadásnak óriási sikere volt. Másodszor is ki kellett nyomtatni és Ella, a szakácskönyv megjelenése nyomán főzőiskolát szervezett.

Az első könyv

A szakácskönyv kiadásában inspirálta – azon túl, hogy üzletasszony volt és mindig szeretett dolgozni, a szükséges pénzt előteremtve családja megélhetésére – hogy úgy érezte segítséget kell nyújtania a modernizálódó világ háziasszonyának. A háború utáni szegénység és a cselédség megszüntetése, új feladatok elé állította a nők kisebb és nagyobb tömegét egyaránt. Később a kommunista párt egyeduralomra jutása tovább nehezítette ezt a helyzetet. Bár a kor ideológiájával mélységesen nem értett egyet, alkalmazkodott abból a szempontból, hogy útmutatást adott mindazoknak az asszonyoknak, akik rákényszerültek, hogy családjuk méltó ellátása helyett napi 8 órai munkát vállaljanak. Ma nekünk természetes, és van jó oldala a nők karrierépítési lehetőségének, de abban az időben sokkoló volt a változás, ami nem önkéntes alapon, hanem felső - állami szintű - utasításra történt. Ebben a helyzetben egyszerűen leírt és gyorsan elkészíthető receptekre volt szükség.

A nagy siker

Az 50-es évek első felében, miután átvészelte a kitelepítés brutális intermezzóját, felkérték a VÁTI (VÁTERV) üzemi konyhájának vezetésére. Ezt a megbízatást azzal a feltétellel vállalta el, hogy egy autó jön érte minden reggel, ami haza is viszi munka után. Ismervén csodálatos képességeit a főzés terén, a VÁTI vezetősége még ebbe is beleegyezett, és a fekete autó minden reggel előállt. Ekkor már lakásától megfosztva egy 13 négyzetméteres szobában élte tevékeny életét.

Ella munkatársnői a VÁTI konyhájában

A "mérnök urak ebédelnek" és csak elvétve látunk a képen fogyókúrázó hölgyeket.
Ilyen hálás közönségnek érdemes főzni.

Később, amikor mozgásszervi panaszai nem engedték elhagyni kis szobáját, pulóvereket kötött eladásra és öreg írógépén bedolgozott egy autókereskedelemmel és szervizzel foglalkozó szocialista nagyvállalat adminisztrációjába. Fiú unokáit mulattatta, hogy Nagymami mindenkinél jobban ért az autóalkatrészekhez. Mennyire csodálkoztak volna, ha tudják hogy „Ella, a modern” az 1930-as években már autót vezetett!

A képre kattintva többet is megtudhatunk a Fiat Arditáról, 

Ella hajdani járművéről 

Élvezte a televíziót és kipróbálta az új konyhai gépeket, sőt fiatal családtagjai tőle ismerték meg a Moulinex robotgép hathatós segítségét a konyhában. Életeleme volt a tanítás. Az 5 éveseket megtanította a kanál, kés, villa megfelelő használatára, a nagyobbaknál pedig korrigálta az iskola hiányosságait, midőn például észrevette, hogy egy második osztályos gyerek még nem tudja a hónapok sorát. A matematikát is kikérdezte és nagy türelemmel tanította a kivonást, összeadást nemkülönben a szorzótábla-verset. A táncdalfesztivál dalairól lesújtó véleménye volt, ellenben bámulattal nézte a szovjet katonákat, amint a vörös téren egy ütemre lépdeltek, mint ha mind a moszkvai Nagy Színház (Bolsoj) balett növendékei lettek volna. 1976 Húsvétján - 35 évi özvegység után - szelíden elment egy influenza következtében.

Dédunokákkal (1972)