9. Burgonyapüré
Ma burgonyapürét készítettem és megint elfelejtettem, hogy mi is a titka. Azt tudom, hogy vaj kell hozzá, meg tej, és forrón kell összetörni a krumplit, de arra nem emlékeztem, hogy a tejet melegen, vagy hidegen adjuk hozzá. Ellenben arra nagyon is emlékszem, megtörtént velem egyszer, hogy egy nagy tál "rágógumit" gyártottam a püré helyett. Nem mindegy, hogy a tej hideg vagy meleg. De melyik a jó megoldás? Ezért mondom, hogy nem szégyen még egy öregecske háziasszonynak sem előkapni a szakácskönyvet egy egyszerű krumplipüré miatt. ..és íme ezt írja B.B.Ella:
A burgonyát megtisztítjuk, kockákra vágjuk, sós vízben puhára főzzük és levét leszűrjük. Kis lábasban tejet forrósítunk. A leszűrt burgonyát lefedjük, hogy melegen tarthassuk, majd hirtelen szitán áttörjük (állandóan vigyázva arra hogy ki ne hűljön). Forró tejjel és vajjal habosra keverjük.
Fogalmam sincs mit jelent a szitán való áttörés, de azt tudom hogy elrontottam a pürét, annak ellenére, hogy nem először csinálom, nagyon sokszor sikerült is, és még meg is néztem előtte a szakácskönyvet. Ugyanis a borzasztó konyhai fennforgásban - hogy friss és meleg legyen, tálalás közben kevertem ki a pürét - elkövettem az a botorságot, hogy a lábasba, amiben a tejet melegítettem, beleborítottam a szintén meleg burgonyát és ott törtem meg. Nos itt nem alkalmazható az "egy helyre megy" elv, mert nem mindegy hogy a tejbe rakod a krumpli, vagy a krumplihoz adagolod apránként a tejet és a vajat (előbb a vajat). Kásás és darabos lett pürém. Ha nem sótlan, és bőven van benne finom vaj - nem margarin - akkor azért ehető, és az is volt. Ám ismét elmondhatom, hogy tanultam valamit a saját h...ségemből.
Jó krumplipürét készíteni, és azt melegen feltálalni - szinte lehetetlen, de mint ilyen, igazi kihívás a háziasszony számára.
Most nézzük meg a HVG receptjét! A tökéletes krumplipüré. Kattints a képre!
